A legfontosabb különbség az, hogy a befektetési egységekhez kötött biztosítások esetén (unit-linked) te állítod össze az ún. befektetési portfóliót, azaz te választod ki, hogy megtakarításod milyen eszközalapokba kerüljön. Az eszközalapok alakulásának, hozamának függvényében az életbiztosítás időtartama alatt tetszőlegesen átcsoportosíthatod, átválthatod befektetési egységeidet egyik eszközalapból a másikba. Ez azonban azt is jelenti, hogy a befektetési kockázatot is te viseled. A klasszikus (hagyományos) nyugdíjbiztosításnál - a Bit. (2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről) rendelkezéseit figyelembe véve - a biztosító határozza meg a befektetési politikát. Ez utóbbi ugyan kiszámíthatóbb, de ennek az az ára, hogy alacsonyabb hozam várható hosszú távon.

Egy nyugdíjbiztosítás segít megalapozni a gondtalan nyugdíjas éveket, megtakarításaidat pedig adójóváírás formában évente maximum 130 000 Ft értékben tovább gyarapíthatod. Sőt, a kapcsolódó élet-, baleset-, egészségbiztosítási védelmet igényeid szerint alakíthatod.

A megtakarítási életbiztosítás lejárati dátuma a kötéskor érvényes nyugdíjkorhatár elérése. A nyugdíjbiztosítás az alábbi események közül arra fizet, amelyik elsőnek következik be, és a biztosító arról tudomást szerez: a biztosítás megkötésekor érvényes nyugdíjkorhatár elérésekor vagy a tényleges nyugdíjba vonulás esetén vagy 39%-ot meghaladó egészségkárosodás megállapítása esetén, vagy a biztosított lejárati idő előtti elhalálozása esetén.

Az adóhatóság által kiutalt teljes összeget 20%-kal növelten vissza kell fizetned: Ha a nyugdíjbiztosítás nem a feltételekben megjelölt szolgáltatással szűnik meg (ide értve a részvisszavásárlást, akkor is, ha az eseti/rendkívüli díjból történik). Ha a biztosítási szerződést úgy módosítják, hogy a továbbiakban már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. A visszafizetési kötelezettség téged terhel, de ezt a biztosítónak kell a téged megillető összegből levonni, vagy ha ez valami miatt nem lehetséges, azt az adóhatóság részére neked kell megfizetned. Akkor javasoljuk megkötni a nyugdíjbiztosítást, ha hosszú távon vállalni tudod a rendszeres díj fizetését, illetve nyugdíjba vonulásodig le tudsz mondani a biztosításba befizetett összegekről, és nyugdíjba vonulásodig nem veszel ki belőle pénzt.

Az olyan életbiztosításokat, melyeket fix futamidőre köthetők, és már megkötés pillanatában rögzítésre kerül a nyugdíjcélú öngondoskodás, és megfelel a Szja törvény előírásainak, nyugdíjbiztosításnak hívjuk.

Az adójóváírás a nyugdíjbiztosítás szerződőjének az adóról való rendelkezés lehetőségét jelenti. Te, mint szerződő, az általad az adóévben befizetett díj (ideértve az eseti/rendkívüli díjat is, kivéve a kiegészítő biztosítások díját) 20 %-áról, de legfeljebb 130 000 Ft-ról tehetsz nyilatkozatot, feltéve, hogy megfizetett adód ezt lehetővé teszi. Ha önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és/vagy nyugdíj-előtakarékossági befizetései dalapján is rendelkezel adód kiutalásáról, akkor a kiutalandó adó összeg együttesen sem haladhatja meg az adóévben a 280 000 forintot. A nyugdíjbiztosítása alapján jóváírandó összeget az adóévet követő évben az adóhatóság a biztosító számlájára utalja, majd a biztosítónk jóváírja a Generali nyugdíjbiztosítási szerződéseden.

Bármely 18-60 éves kor közötti személy köthet nyugdíjbiztosítást. A nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó adójóváírásra csak az a szerződő jogosult, aki az adott adóévben fizet összevonandó jövedelmet terhelő SZJA-t.

Jelenleg az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év.

A szerződéskötési nyugdíjkorhatár a szerződés időpontjában érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt jelenti. Ez jelenleg 65 év – tehát ezt a lejáratkori időpontot egy későbbi, esetleges nyugdíjkorhatár-emelés sem változtatja meg. A tényleges nyugdíjba vonulás dátuma ettől eltérhet, bizonyos körülményektől függően a 65. életéved betöltése előtt vagy után is nyugdíjba mehetsz. Az biztos, hogy a 65. életév elérésekor (hacsak nem következik be más esemény, ami kifizetéssel jár, vagy a biztosítási szerződés ezen időpontot megelőzően egyéb ok miatt nem szűnik meg) a nyugdíjbiztosításban megtakarított összeg kifizetésre kerül.

A kedvezmény – az önkéntes pénztárakhoz hasonlóan – az adóról való rendelkezés lehetőségét jelenti. Az általad az adóévben befizetett díj (ideértve az eseti/rendkívüli díjat is, kivéve a kiegészítő biztosítások díja) 20 %-áról, de legfeljebb 130 000 Ft-ról tehetsz nyilatkozatot, feltéve, hogy megfizetett adód ezt lehetővé teszi. (Ha a nyugdíjbiztosítás mellett nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és/vagy önkéntes pénztárak esetében is rendelkezhetsz adójáról, akkor együtt legfeljebb 280 000 Ft-ot igényelhetsz vissza.) A megjelölt összeget az adóévet követő évben az adóhatóság a biztosító számlájára utalja, majd a biztosító jóváírja az a nyugdíjbiztosítási szerződéseden.

Az ügyfelek igényeinek megfelelően választhatnak különböző kiegészítő fedezeteket, így biztosítva a vállalkozás számára leginkább releváns védelmet.

A cég olyan vagyonbiztosítást kínál, amely akár 500 millió Ft-os vagyoni értéket is lefed. Ez lehetővé teszi a vállalkozás teljes vagyoni értékének biztosítását. Nagyobb érték esetén is felveheti velünk a kapcsolatot.

A cégpaletta program további extra fedezeteket kínál, lehetőséget adva a vállalkozásnak a még teljesebb biztosítási védelemre. Programunkban elérhető a retroaktív fedezet, és a tisztán vagyoni károk fedezete.

A megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában a felelősségbiztosítási feltételek rendelkezéseibenfoglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. 1. Jelen külön feltétel alapján megtéríti a biztosító a tisztán vagyoni károkat. 2. Jelen külön feltétel alapján a felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás: a) az elmaradt vagyoni előnyt; b) az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott kárt; c) értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggésben keletkezett károkat; d) költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat; e) jogszabály vagy szerződés alapján a biztosítottra vagy a károsultra kötelező határidő elmulasztásából eredő károkat. Mulasztásnak minősül a nem teljesítés, illetve a késedelmes teljesítés; f) a szabadalmi, védjegy és szerzői jogok megsértéséből eredő károkat; g) üzleti- vagy magántitok megsértéséből eredő károkat. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné; h) amennyiben a biztosított úgy okoz kárt, hogy a biztosított tevékenység folytatására a hatályos jogszabályok szerint nem jogosult (pl. a tevékenységét engedélyező hatóság állásából felfüggeszti, igazolványát visszavonja, nyilvántartásból törli stb.); i) ingatlanok, egyéb vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok értékének téves meghatározására visszavezethető kártérítési igényeket; j) tisztességtelen piaci magatartással, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal, áruk és szolgáltatások megtévesztő reklámozásával, áruhoz vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztatás hiányosságaival okozott károkat; k) a biztosítottnak megfizetett díjakra (pl. megbízási, vállalkozási díj) és költségek visszatérítésére vonatkozó igényeket. 3. Jelen külön feltétel alapján tisztán vagyoni károk azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is. Jelen záradékra vonatkozó biztosítási összeg: 2 000 000 Ft/kár és 2 000 000 Ft/év.

A vagyonbiztosítás kiterjed a cyber térre is, így a vállalkozás védelmet élvez az online fenyegetések ellen.

A vagyonbiztosítás elengedhetetlen a vállalkozások számára, mivel védi a legfontosabb vagyontárgyakat, értékeket, és biztosítékot nyújt a vállalkozást fenyegető kockázatok ellen.

Az All Risks változat minden kockázatra kiterjedő biztosítást nyújt, így a vállalkozás teljes körű védelmet élvezhet minden lehetséges veszélyforrással szemben.

A vagyonbiztosítás hitelfedezeti célokra is alkalmazható, amely segíthet a vállalkozásnak a pénzügyi stabilitás fenntartásában.

A rugalmas vagyonbiztosítás lehetővé teszi a vállalkozóknak, hogy személyre szabják a biztosítási fedezetüket, és csak azokra a kockázatokra koncentráljanak, amelyek valóban relevánsak számukra.

A vállalkozók választhatnak önrészt, de a biztosítás megkötése önrész nélkül is lehetséges. A rugalmas önrészlehetőségek és kedvezmények segítik az egyéni igényekhez való alkalmazkodást.

Az ÁFF IX. fejezetében felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás: a) A környezetkárosodást, amennyiben a környezetkárosító tevékenységet harmadik személy folytatta, és a biztosított, mint a környezetkárosító magatartással érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa tartozik felelősséggel. b) A tevékenység, illetve a létesítmény elhagyásához kötődő környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségeket, kivéve, ha üzemzavarra visszavezethető környezetkárosodások mentesítési költségei. c) Azokat a környezetkárosodásokat, melyek a biztosított tevékenység és létesítmény "normális" üzemi folyamatának elkerülhetetlen, szükségszerű velejárói. d) Kötelező érvényű előírásban szereplő határértékeket meg nem haladó környezetkárosodásokat, valamint a biztosított számára hatóságilag engedélyezett kibocsátásokat, környezetkárosodásokat. e) Ha a biztosított által folytatott tevékenység, létesítmény üzemeltetése során használt termék vagy technológia a környezetkárosodás időpontjában a tudomány és technika állása szerint nem minősült nagy valószínűséggel környezeti kárt okozónak. f) Azokat a környezetkárosodásokat, melyek a biztosított tevékenység folytatására vagy létesítmény üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok, egyéb szakmai szabályok és engedélyek szándékos megszegésére vezethetők vissza. g) Azokat a környezetkárosodásokat, melyek azbesztre, ólomra, azbeszt vagy ólom tartalmú anyagokra és termékekre, géntechnológiai munkákra, géntechnológiailag módosított szervezetekre vagy termékekre vezethetők vissza. h) Hulladéklerakók, katonai létesítmények, föld alatti tárolók és vezetékek tervezésével, létesítésével, üzemeltetésével összefüggésben felmerülő, valamint hulladék engedély nélküli vagy egyébként jogszerűtlen tárolásával kapcsolatos környezetkárosodásokat. i) Gépjárművek, vízi és légi járművek, vasúti járművek üzemeltetésével összefüggésben felmerülő, környezetkárosodásokat. j) Tengeri létesítmények (platformok), valamint nukleáris létesítmények tervezésével, létesítésével, üzemeltetésével okozott, hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló sugárzásból eredő vagy elektromágneses mező által okozott környezetkárosodásokat. k) Földgáz- és kőolajkutatással, és kitermeléssel kapcsolatos környezetkárosodásokat. l) A felszín alatti vizekben keletkezett károkat, valamint a felszín alatti vizek folyásának, a vízrétegek megváltoztatásával összefüggésben keletkezett károkat. m) A biztosított által birtokolt, tartott vagy értékesített állatok betegségeivel összefüggésben álló környezetkárosodásokat. n) A környezeti elemekben bekövetkezett olyan esztétikai károkat, melyek nem eredményezik a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás mérhető, jelentős romlását. o) Bányászati tevékenységgel összefüggésben bekövetkezett környezetkárosodásokat. p) A biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját és költségeit.

A vállalkozók előzetes kiegészítő védelmet is választhatnak, ezáltal további biztonságot biztosítva vállalkozásuknak.

Amennyiben 2024. január 01 után kerül aláírásra a biztosítási ajánlat, abban az esetben visszamenőlegesen is él a biztosítási fedezet a szerződésben meghatározott feltételek szerint.

A Kormányhivatal Hulladékgazdálkodási hatósága. A hatóságok listájáért kattints ide: https://környezetvédelem.hu/hulladekgazdalkodasi-hatosagok

A környezetvédelmi biztosítást a tevékenység vagy üzemeltetés megkezdése előtt kell megkötni, hogy a kockázatviselés időben megkezdődhessen.

A környezetvédelmi biztosításra kötelezett szervezetnek azonnal tájékoztatnia kell a hulladékgazdálkodási hatóságot a káresemény bekövetkeztéről.

A környezetvédelmi biztosítás felhasználása esetén a környezetvédelmi biztosításra kötelezett szervezetnek tájékoztatnia kell a hatóságot a kárelhárítás módjáról és a felhasznált környezetvédelmi biztosítás mértékéről.

A biztosítás nem fedezi például a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját és költségeit, valamint olyan esztétikai károkat, melyek nem eredményezik a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás mérhető, jelentős romlását. További részletekért kérjük, olvassa el a teljes biztosítási feltételeket.

A kockázatviselés területi hatálya Magyarország területére korlátozódik, és az üzemzavar miatt bekövetkezett környezetkárosodásokra terjed ki. Amennyiben a biztosított több telephelyen végez tevékenységet, a biztosítás fedezetet nyújt minden magyarországi telephelyen bekövetkezett környezetkárosodásra. Időbeli hatálya a biztosítási szerződés hatálya alatt történt üzemzavar miatt, legkésőbb a szerződés megszűnését követő 1 évig terjed ki.

Kizárások a kockázatviselés köréből olyan eseteket jelentenek, mint például a környezetkárosodás, ha harmadik személy folytatta, vagy olyan esetek, amelyek a jogszabályok, szakmai szabályok és engedélyek szándékos megszegésére vezethetők vissza. További részletekért kérjük, olvassa el a teljes biztosítási feltételeket.

Nem, mert nem felel meg a jogszabályban előírt környezetvédelmi biztosításnak mely 2024.01.01-től hatályos. Azok a cégek, akik rendelkeznek már felelősségbiztosítással, azon belül Környezetszennyezési felelősségbiztosítással, az nem felel meg ennek a jogszabályi kötelezettségnek, mert az a környezetveszélyeztető tevékenységével összefüggő személyi és dologi károk megtérítésére, illetve azzal közvetlenül összefüggő sérelemdíj megtérítésére nyújt fedezetet.

A koncessziós társaságnak az éves aggregált limittel rendelkező környezetvédelmi biztosítást kell kötnie a tevékenység végzésére.

Kockázatviselés tárgya a biztosító mentesíti a biztosítottat a biztosított tevékenység folytatásával okozott környezetkárosodás bekövetkezése esetén, olyan helyreállítási (intézkedési) költségek viselése alól, amelyért a biztosított a környezet védelmének általános szabályairól szóló jogszabály szerint - a hulladékgazdálkodási hatóság jogerős határozata alapján - közigazgatási jogi felelősséggel tartozik.

A biztosítási védelem a védett fajokban, természetes élőhelyekben, felszíni vizekben, talajban, a talaj termőképességében, szerkezetében, víz- és levegőháztartásában, valamint élővilágában bekövetkezett környezetkárosodások esetén fedezi a helyreállítási költségeket.

A szerződő a határozatlan időre létrejött biztosítást a biztosítási időszak végére, indokolás nélkül, írásban, 30 nap felmondási idő megtartásával felmondhatja. A biztosítás megszűnhet: • a felek közös megegyezésével, • ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár, • a biztosítási érdek megszűnésével, • a díjfizetési kötelezettség elmulasztásával, • a biztosító indokolás nélküli, írásbeli, a biztosítási időszak végére történő, 30 nap felmondási idő megtartásával közölt felmondásával, • kockázatnövekedés esetén a biztosító 30 nap felmondási idő megtartásával közölt írásbeli felmondásával, • kockázatnövekedés esetén a biztosító módosító javaslatának elutasítása esetén, vagy a módosító javaslat kézhezvételét követő 30. napon, ha a javaslatra a szerződő 15 napon belül nem válaszol, • ha a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételektől és a biztosító módosításra tett javaslatát a szerződő elutasítja, vagy arra 15 napon belül nem válaszol és a biztosító a szerződést 30 napra írásban felmondja, valamint • a biztosítási szerződésben meghatározott további esetekben

Az alábbi személyes oldalamon: Keresd az alján ezt a részt, majd kattints a kárbejelentés tovább gombjára. Az alábbi kárbejelentések közül választhatsz:

Igen! Kiterjed a biztosítási védelem azon biztosítottat terhelő fizetési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a biztosított tevékenység folytatása, szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvállalkozó, meg- bízott) tevékenységéből erednek.

A rendelet célja a hulladékgazdálkodás szabályainak meghatározása és a környezetvédelmi biztosítás előírása a környezeti károk esetére. A kormányrendelet itt található:

akinek tevékenységeiből hulladék képződik ide a biztosítás szempontjából beletartozik mindenki aki évi 2000kg-nál több hulladékot termel egy év alatt, vagy 200kg-nál több veszélyes hulladékot, vagy 5000kg-nál több építési törmeléket. és azt a kormányhivatalnak az OKIR felületén lejelenti.

Fontos tudni, hogy a korábban piacon elérhető felelősségbiztosítások egy része nem felel meg a rendelet előírásainak (jellemzően a 10 millió forintos limitösszeg nem áll rendelkezésre önállóan), ezért azoknak a vállalkozásoknak is új szerződést kell kötniük, amik korábban már rendelkeztek ilyen jellegű biztosítással, illetve a jogszabályoknak valószínű, hogy csak úgy tudnak megfelelni, ha hulladéktermelésre mint tevékenységre kötnek külön, önállóan 10millió forint biztosítási összeget tartalmazó felelősségbiztosítást.

Biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett gazdálkodó szervezet, melynek tevékenységeiből hulladék képződik (hulladéktermelő), és mely hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez.

Jelen környezetvédelmi biztosítás a biztosított gazdálkodó szervezet biztosítási ajánlaton feltüntetett tevékenységével okozott előre nem látható, véletlen, váratlan, a normális üzemi folyamattól eltérő eseményekre visszavezethető környezeti károk felszámolásának finanszírozására szolgál.

A környezetvédelmi biztosítást úgy kell megkötni, hogy a kockázatviselés a tevékenység vagy üzemeltetés megkezdésének időpontjára megkezdődjön ami hulladékgazdálkodók esetében az engedély kiadásának időpontja, hulladéktermelő társasáságoknál 2024.01.01.

A rendelet hatálya kiterjed a hulladéklerakót üzemeltetőkre, a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekre, koncessziós társaságokra és a hulladéktermelőkre.

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) – már érvényesen létrejött biztosítási szerződés esetén – a biztosítási ajánlaton a szerződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő által történt aláírását követő nap "0" órája.

Biztosítási esemény olyan fizetési kötelezettség, amely a biztosítottat - a hulladékgazdálkodási hatóság jogerős határozatában foglalt kötelezés szerint, környezeti elemekben okozott kár miatt - közigazgatási jogi felelősség alapján terheli, és amelynek teljesítése alól a biztosítottat a biztosító, biztosítási díj fizetése ellenében mentesíti.

A biztosítási díjat • csoportos beszedési megbízással (inkasszóval), • átutalási megbízással, • bankkártyával fizetheti. A fizetési ütem negyedéves, féléves vagy éves lehet.

Felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést határozatlan időtartamra kötik, de kölcsönös szándékuk annak legalább 3 évig történő fenntartása. A legalább 3 évi fenntartás szándékával kötött és ennek megfelelően folyamatosan fenn is tartott szerződésekre a biztosító tartamengedményt nyújt. A feleket a 3 éves fenntartási szándékkal kötött szerződés tekintetében is megilleti a szerződés évfordulóra történő felmondásának joga, a Ptk. 6:466. § alapján, 30 nap felmondási idő megtartásával. Amennyiben a szerződés a 3 éves tartam lejárta előtt a szerződő kezdeményezésére, vagy díjnemfizetés miatt megszűnik, a szerződő a biztosító által megelőlegezett tartamengedményt elveszíti. Ebben az esetben a szerződő a szerződés megszűnésével egyidejűleg köteles a tarifális díj és a tartamengedményre figyelemmel megállapított kedvezményes díj különbözetét a biztosítónak megfizetni.

A környezetvédelmi biztosítás célja az, hogy fedezze azokat a költségeket, amelyek előre nem látható környezeti károk felszámolásával kapcsolatban merülnek fel a tevékenység során.

A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik és a szerződés megszűnéséig tart.

A környezetvédelmi biztosítási kötelezettség megszűnik, ha a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység megszüntetésre kerül, vagy ha a szervezet igazolja a jogutódja környezetvédelmi biztosításának meglétét.

A biztosítás személysérüléses és szerződésen kívül okozott dologi károk megtérítését vállalja.

A Társaság személysérüléses károk esetén megtéríti azokat, amelyeket a biztosított a szerződésben meghatározott minőségében okoz, és magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

A biztosítás megtéríti a személyi sérüléses és szolgáltatói tevékenységen kívül okozott dologi kárral összefüggő sérelemdíjat, ha a biztosított a biztosítási szerződésben meghatározott minőségében okozza a kárt, és a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

A biztosítás személysérüléses károkat és szerződésen kívül okozott dologi károkat is megtérít, különbséget téve a személysérülés és a dologi kár jellegében.

A biztosítás dologi károkat térít meg, amelyek a szerződés keretei között keletkeznek, és a biztosított a károkozásban a biztosítási szerződésben meghatározott minőségében érintett.

Vagyontárgyak (épület, berendezés, készlet, egyéb vagyoncsoport) káraira: alapfedezet: tűzkár választható fedezet: viharkár, vezetékes vízkár, katasztrófa károk, betöréses lopás, rablás és rongálás károk, üvegkár, all risks választható kiegészítő fedezetként: – elektronikus berendezések káraira; – géptörésre; – mezőgazdasági felelősségi károkra: mezőgazdasági tevékenységi, mun- káltatói, környezetszennyezési, külön megállapodás alapján egyéb felelős- ségi károkra (pl. ingatlan üzemeltetői, szolgáltatói felelősségi károkra, ter- mékfelelősségi károkra, vegyszerfel- használói, környezeti elemekben (töb- bek között föld, levegő, víz, élővilág) okozott károk); – munkahelyi balesetekre (Pajzs). Erdők káraira Állatkárokra: – tűz és elemi károkra, – áramkimaradásra, – nagy értékű állatok elhullására és állate- gészségügyi költségeire, – fertőző betegségekkel kapcsolatos térí- tésre (kiegészítő fedezet). Ültetvények és állóeszközeikben keletke- zett károkra Amennyiben a biztosítási szerződés eltérő meg- állapodást nem tartalmaz, a vagyonbiztosítási szerződésben a biztosított vagyontárgyak, illet- ve vagyoncsoportok tekintetében meghatározott biztosítási összegnek meg kell felelnie a biztosí- tott vagyontárgyak szerződéskötés időpontjában megállapítható utánpótlási értékének.

A biztosítás Magyarország területére érvényes, az ajánlaton címmel, HRSZ vagy MEPAR azonosítóval megjelölt kockázatviselési helyen bekövetkezett károkra. A Mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosítása és az Állatbiztosítás különös feltételei alapján a biztosító kockázatviselése külön megállapodás alapján a kockázatviselési helytől eltérő magyarországi, illetve Magyarország területén kívül (Európai Unió) bekövetkezett károkra is kiterjedhet. Munkáltatói baleset biztosítás esetén a biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed.